Téged is megcsíphet a csipkéspoloska!

A csipkéspoloskákat Amerikából hurcolták be Európába, ahol a klímaváltozás hatására (enyhe telek, aszályos nyarak) rohamosan terjednek. Hazánkban két invazív csipkéspoloska fajt említhetünk, a platán csipkéspoloskát és a tölgy csipkéspoloskát. A csipkéspoloskák szívó kártevők, a levél nedveivel táplálkoznak. A csipkéspoloskák nyár végi rajzása szinte megállíthatatlan.

Platán csipkéspoloska

A városi platánfák levelei különösen tartós melegben kifakulnak, nem a nagy melegtől, hanem a csipkéspoloska kártételétől.

Platán csipkéspoloska ürüléke levélfonákon.

A platán csipkéspoloska (Corythucha ciliata) Amerikából terjedt el, a 60-as években került Európába. Terjedésének kedvez az egyre melegedő éghajlat.  Fő gazdanövénye a nyugati platán (Platanus occidentalis), de más platán fajon is előfordul. Egy évben két-három nemzedéke fejlődik. A kifejlett egyedek a fák kérgén telelnek. Valamennyi fejlődési alakja a levélfonákon tevékenykedik, a levélerek mentén károsít csapatostul. Jellegzetesek a fonákot borító fekete ürülékcseppek. A szúrásnyomok jól látható a lombokon, elsárgult, kifakult foltok formájában. Az életnedveitől megcsapolt levelek elszáradnak, lehullanak, a fa legyengül, legrosszabb esetben ki is pusztulhat.

Az apró, muslica méretű rovarok csipkés szárnyai rendkívül látványosak. I, Sarefo, CC BY-SA 3.0 <http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/>, via Wikimedia Commons

Kánikulában azért is találkozhatunk a szokásosnál több csipkepoloskával, mert a platánok a meleg elleni védekezésképpen ledobják a kérgüket, így nagyobb tömegben kerülnek elő a rovarok. A lakóházakhoz közeli platánfákról a telelésre vonuló egyedek az épületek ablakába húzódhatnak, száraz őszön csapatostul lepik el az ablakok réseit, de találhatunk belőlük a száradó ruhán vagy az autón is.

Tölgy csipkéspoloska kártétele.

Tölgy csipkéspoloska

Tölgyfákon egy másik faj, a tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata) károsít. Amerikából jutott el Európába, ahol a 2000-es években jelent meg először. Hazánkba a Balkánon keresztül érkezett. klímaváltozás kedvez elterjedésének, így egyre inkább terjed Magyarországon is. A következő években további tömeges terjedése várható.  A legtöbb eurázsiai tölgy (Quercus sp.) alkalmas tápnövénye. Quercus fajokon kívül megtalálható még többek között juharon, hárson, szilen, mogyorón, szedren. Életmódja, kártétele a platán csipkés poloskáéhoz hasonló.

Forrás: izeltlabuak.hu

Védekezés

Terjeszti őket a szél, a fertőzött facsemeték. Úgy mondják tipikus autóstopposok, gépjárművek felületén utazva nagy távolságokra jutnak el.  Leghatékonyabb ellenük a telelés után előbúvó egyedek lemosó permetezése piretroid jellegű rovarölő szerekkel. Még ha sikeres is volt az első nemzedék elleni védekezés, mindig számítani lehet arra, hogy a kártevők újra betelepülnek a lombokba a nyár folyamán. Megjelenésüket jól jelzi a sárga lap (ragacsos rovarcsapda). Mospilan + tapadásfokozó szer a leghatékonyabb ellenük, ha lombos állapotban kell védekezni. Nagy lombú fák esetén azonban elég nehéz a hatékony permetezés, a permetező szert ugyanis a levelek hátoldalára kel kijuttatni. Közterületeken a szakemberek erre a célra kifejlesztett permetezőgépet használnak.

Bár alapvetően növényi kártevők, tudni kell, hogy az embert is megcsípik. Nehezen észrevehető apró termetük és átlátszó testük miatt elég nehéz a csípést elkerülni. Ennek oka lehet, hogy számukra táplálékszegény környezetbe is elkerülhetnek, és Ilyenkor a mi testnedveinkre fanyalodnak. Lakásba kerülésüknek a szúnyogháló tud gátat vetni.